https://bkk.hu/fejlesztesek/budapesti-mobilitasi-terv/hirek/az-utastajekoztatas-akadalymentessegerol-egyeztetett-a-bkk-civil-erdekvedelmi-szervezetekkel.9514/

A Budapesti Mobilitási Terv célrendszerében szerepel, hogy a közlekedéshez mindenkinek egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférés biztosítása szükséges. Az akadálymentes infrastruktúra elsődleges szerepe a könnyű használhatóság biztosítása minden közlekedői csoport számára. Budapest az esélyegyenlőség megvalósulásához a fizikai akadályok felszámolása mellett az infokommunikációt is akadálymentesíti…

A Budapesti Mobilitási Terv célrendszerében szerepel, hogy a közlekedéshez mindenkinek egyenlő esélyű, akadálymentes hozzáférés biztosítása szükséges. Az akadálymentes infrastruktúra elsődleges szerepe a könnyű használhatóság biztosítása minden közlekedői csoport számára. Budapest az esélyegyenlőség megvalósulásához a fizikai akadályok felszámolása mellett az infokommunikációt is akadálymentesíti: a bkk.hu weboldalt akadálymentessé teszi a látássérült emberek számára, megújítja a hangos utastájékoztatást, jól látható és érthető speciális jelzéseket helyez ki (taktilis jeleket, hallható jelzéseket stb.).

A Budapesti Közlekedési Központ a fenti célt a „semmit rólunk, nélkülünk” elv figyelembevételével a civil szervezetek bevonásával kívánja elérni. Ezért is egyeztetett a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezeteivel a digitális utastájékoztatási rendszerek fejlesztési lehetőségeiről, irányairól 2023 márciusában.

A megbeszélésen részt vett több látássérült emberek érdekvédelmével foglalkozó szervezet – a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, a Vakok és Gyengénlátók Közép¬-Magyarországi Regionális Egyesülete, a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete, az Informatika a Látássérültekért Alapítvány – képviselője, továbbá jelen voltak a Siketvakok Országos Egyesülete, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége és a Mozgássérültek Budapesti Egyesülete képviselői.

A megbeszélésen szóba kerültek a látássérült embereket támogató hangos utastájékoztató elemek fejlesztési lehetőségei, és megtörtént a közlekedést segítő távirányító funkció bővítésének, módosításának igényfelmérése. A hallássérült emberek képviselőivel egyeztettük az eseti hangos utastájékoztatási elemek digitális kijelzőkön való megjelenítési lehetőségeit. A mozgássérült utasokat képviselő szervezetek pedig jelezték, hogy az akadálymentes útvonaltervezés során a megállók akadálymentességét is szükséges lenne integrálni a rendszerbe.

A BKK a felvetéseket megvizsgálja és lehetőségeihez mérten igyekszik azokat a leghatékonyabban beépíteni a digitális utastájékoztatási rendszerébe.

Az akadálymentesség megvalósulása egy befogadó emberi közösség létrejöttének az alappillére 

2023-04-13 15:28:57

Nemzetközileg is elismert épületakkreditálással foglalkozó szervezet mérte fel a Corvinus épületeit.

Az épületek akadálymentességi állapotát felmérő akkreditációs eljárásban vett részt a Corvinus. Az ERS Hub ernyője alatt elindult akadálymentességi projekt első állomása az épületek felmérése volt. A folyamatot Farkas Jácint, a Corvinus Institute for Advanced Studies (CIAS) tudományos munkatársának kezdeményezésére és koordinálása mellett karolta fel a Campus Szolgáltatások. A felmérés kapcsán az jövőbeni tervekről és az akadálymentesség holisztikus megközelítéséről Dóczi Tamással, a Campus Szolgáltatások vezetőjével és Farkas Jácinttal beszélgettünk. 

A nemzetközileg is elismert épületakkreditálással foglalkozó szervezet, az Access4U kilenc társadalmi csoport, a kerekesszéket és babakocsit használók, az idősek, a látássérültek, a vakok, a nagyothallók, a siketek, a kognitív zavarokkal küzdők és a segítő kutyával közlekedő emberek épületekhez való hozzáférését vizsgálja. „Az akkreditációs eljárás során minősítik a meglévő állapotot és segítik a jövőbeni fejlesztési irányok kijelölését is. A minősítésben négy kategóriát különböztetnek meg, az arany, ezüst és bronz mellett „tanúsított” kategóriába kerülhetnek az épületek” – mondja Dóczi Tamás a felmérésről. 

Az akkreditációs eljárást a Corvinuson is lefolytatták, a jelentésben mindhárom épület a „tanúsított” kategóriába került. Ez azt jelenti, hogy a kilenc szempontból négy-hat esetében feleltek meg. Vizsgálták például, hogy mennyire megközelíthető az épület babakocsival vagy kerekesszékkel, vagy hogy mennyire segíti az infrastruktúra a látássérültnek vagy siketek eligazodását. A felmerés során a cég munkatársai fotódokumentációt készítettek, amit a honlapon vagy egy mobilapplikáción (Android, App Store) keresztül bárki előre megnézhet, mielőtt az egyetemre látogatna. 

„Egyáltalán nem rossz, hogy csak alaptanúsítványunk van, mert ez azt jelenti, hogy fizikai szinten az épületeink 50-60 százalékban már használhatóak” – mondja Farkas Jácint a jelentésről. A folyamat persze nem áll meg itt, az Access4U munkatársai rendszeresen végeznek majd auditációs felméréseket. „Nem az a célunk, hogy egyszer megcsináljuk, aztán elengedjük az egész történetet, hanem folyamatosan frissítjük a dokumentációt, ezzel segítve az egyetemet abban, hogy milyen lépések szükségesek a következő tanúsítványfokozatok megszerzéséhez” – mondja Jácint. 

A jelentés a jövőbeni fejlesztésekre is hatással lesz 

A konkrét megvalósítás egy komplex feladat, melyhez az épített környezet alakításáról szóló jogszabályok csak a szükséges minimumot írják elő Dóczi Tamás szerint. „Nekünk az Access4U megjelenése abban segített sokat, hogy ezt a dimenziót behozzuk a gondolkodásunkba, és ezáltal a jövőbeni kivitelezéseknél, átalakításoknál, felújításoknál vagy bármilyen projektnél támpontként ott legyen az akadálymentesség további fokozatainak elérése is” – mondja. 

A Campus Szolgáltatások vezetője szerint ez egy oda-visszaható folyamat lesz, melyben folyamatos fejlesztéssel tehető elérhetőbbé az egyetemi infrastruktúra. „Minél többet beszélünk róla, minél többet foglalkozunk vele, annál jobb meglátások fognak előjönni, illetve annál több szempont tud beépülni mind a működésünkbe, mind a fizikai környezetünkbe” – mondja. A fejlesztéseknél sokszor nem is pénzügyi kérdésről van szó, hanem egyszerű odafigyelésről. Van, amikor például egy kontrasztos megjelenés, vagy nagyobb betűméret is sokat segít, de ilyen lehet egy hangosbemondó is a liftben, ami az emelet számát jelzi. 

Jácint szerint az akadálymentesség szempontjának megjelenése a későbbi fejlesztések során ráadásul anyagi megtakarítást is jelent. „Ha úgy tervezünk meg valamit, hogy a szabályok által előírt minimumfeltételeken túl is figyelünk az akadálymentességre, akkor ez sokkal kevesebbe fog kerülni, mintha később a már meglévő infrastruktúrát kellene átalakítanunk úgy, hogy az megfeleljen a változó hatósági előírásoknak”. 

Nem csak a mozgásukban korlátozott emberekről szól 

Az akadálymentesség, akadálymentesítés kapcsán mindenki a mozgáskorlátozott emberekre gondol, az az első asszociáció. Ezt mára meghaladták a társadalmi elvárások, hiszen tudjuk, hogy nem csak ez a dimenziója van a korlátozottságnak” – mondja Dóczi Tamás. 

Jácint példaként a kisgyermekes anyukákat említi. „A babakocsival való használhatóság mellett az is fontos, hogy van-e olyan helyiség kialakítva, ahol például tisztába lehet tenni a babákat – mondja Jácint. „Itt lépünk egy dimenziót, mert azt mondjuk, hogy az akadálymentesség több, mint a fizikai környezet alkalmassá tétele a használatra. Ez a használhatóság nemcsak fizikailag, hanem szellemileg is érthető, és egy befogadó emberi közösséget is jelent”. 

Azért is fontos ez Jácint szerint, mert lehetetlen olyan környezetet kialakítani, amiben minden érintett igényét le tudják fedni. „Az autizmussal élő embereknek például teljesen eltérő lehet a zajtűrő képességük. Az ő számukra nem lehet teljesen akadálymentes épületeket tervezni, de speciális, személyre szabott megközelítéssel, például egy fülhöz illeszkedő zajvédő fejhallgatóval őket is segíteni lehet” – mondja. Ugyanez egy kerekesszékesnél is igaz. „Nagyon sokféle méretű, típusú, súlyú és egyéni vezérlésű kerekesszék van, nem lehet mindenre előre felkészülni.” 

„Az igazi akadálymentesség akkor következik be, amikor összefogással, odafigyeléssel, nyitottsággal és befogadással az egyéni igényekre is oda tudunk figyelni. Illetve közösen kialakítjuk az akadályokkal történő együttéléshez szükséges intellektuális és emocionális tartalommal is bíró egyén és társas kereteket. Erre az egyetem, mint univerzális szellemiséget képviselő és ezt átadni is képes intézmény kiválóan alkalmas. Ezért is gondoljuk azt, hogy az akadálymentesség eszméje felette ál az egyetemek közötti szakmai versengésnek. így ERS Hub akadálymentességi projectjének részeként egy egyetemközi együttműködés kialakítására is javaslatot kívánunk tenni a közeljövőben az akadálymentesség előmozdításának érdekében.” 

A terek használatán túl az oktatásban is meg kell jelennie az akadálymentességnek. „Egyetem vagyunk, az akadálymentességnek az egyetemi élet valamennyi dimenziójába be kell épülnie, legyen szó támogató munkatársi, akadémiai vagy hallgatói területről” – mondja Jácint. „Vannak olyan elképzeléseink, hogy különböző órák, szemináriumok, workshopok keretében is megjelenjen ez a szemléletmód a Corvinuson.” 

Bárki, bármikor lehet érintett 

„Nem egy vattába csomagolt egyetemről beszélünk, hanem egy nyitott, befogadó modellről, ez a filozófia pedig a hétköznapi emberi cselekvések és működési módok javításához is hozzájárulhat. Ezzel szoros összefüggésben számos magasminősítésű tudományos publikáció témájává is tettük az akadálymentesség gondolatvilágát az elmúlt években” – mondja Jácint. Akadályozottságból adódó nehézségekkel ráadásul bárki, bármikor szembesülhet akár átmeneti jelleggel is. „Ez a projekt nem csak azokra az embertársainkra vonatkozik, akik tartósan bármilyen fogyatékossággal élnek, hiszen bárkivel előfordulhat az, hogy hosszabb-rövidebb időre akadályoztatott állapotba kerül, és neki ugyanúgy használnia kell a tereket” – mondja Jácint.  

Éppen ezért fontos, hogy egymást is segítsük ilyen helyzetekben, erre példaként Jácint a lifteket említi. „Sokszor előfordul, hogy akár az egyetemen vagy a tömegközlekedésben én vagy a fogyatékossággal élő társaim nem férünk be a liftbe, mert mások elfoglalják azokat. Ezzel önmagában nem is lenne gond, csak amíg ők föl tudnak menni a mozgólépcsőn vagy a normál lépcsőn, addig mi nem tudunk mással közlekedni. Az akadálymentesített épületek könnyebb használhatósága mindenki számára egy lehetőség, de fontos közben odafigyelnünk egymásra is, hogy mindenki lehetőségeihez mérten eljuthasson mindazon helyekre és hozzáférése legyen például a szolgáltatásokhoz, amire szüksége van”. 

Azon egyetemi polgárok, akik úgy érzik, hogy valamilyen akadályba ütköznek, problémájukat a Hallgatói Támogatásnál elérhető egyetemi fogyatékosságügyi koordinátor felé is jelezhetik. Itt mentálhigiénés szakemberek dolgoznak, akik segíteni tudnak a felmerült problémák megoldásában. Ezen felül mi magunk is tehetünk azért, hogy segítsünk egymásnak elhárítani a felmerülő akadályokat. Erre a szemléletváltásra jó példa Jácint története is, mely külső szemlélő számára „egyszerű válságkezelésnek” tűnhet, de amint képessé válunk belehelyezkedni az adott szituációba nyilvánvalóvá válik a szituáció akadálymentességi jellege: 

„Órát tartottam a Corvinuson az előző félévben, amikor defektet kapott a kerekesszékem. Azért az egy kemény dolog, amikor egy százötven kilós szék defektet kap, így nem mertem vele elindulni haza. Szóltam a C épület bejáratánál lévő kollégáknak, hogy tudnak-e nekem segíteni. Ők addig-addig telefonálgattak, amíg kiderült, hogy van kompresszor a házban, a kerékben meg van defekttűrő folyadék, és le tudtunk menni a pincébe felfújni a kereket. Ráadásul mire hazaértem, a defekttűrő folyadék „be is foltozta” a lukat a belső gumin. Ez már egy akadálymentességi szemléletű cselekvés, hogy merünk segítséget kérni, és bár nem mindent lehet egyből megoldani, sok olyan probléma van, amit odafigyeléssel, jószándékkal, utánajárással és talán a legfontosabb, hogy összefogással már most is kezelni tudunk, különösebb anyagi ráfordítás nélkül is.” 

forrás: https://rehabportal.hu/minden-amit-jelenleg-a-nyugdijrol-tudni-erdemes/

A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatója a nyugdíjban és egyes más ellátásban részesülőket érintő, 2022. novemberi intézkedésekről.

2022 novemberében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

• 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal 4,5 százalékos kiegészítő emelést hajt végre,
• felemeli a rokkantsági járadék összegét,
• gondoskodik az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak életjáradékának kiegészítő emeléséről, valamint
• a nyugdíjprémium és egyszeri juttatás kifizetéséről.

A 4,5 százalékos emelés nemcsak a havonta rendszeresen járó ellátásra, hanem a tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás idei évben kifizetett összegére is jár.

A nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás utalásáról, a 2022. novemberi kiegészítő emelés végrehajtásáról, illetve a 2022. január-október hónapokra járó emelés, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjra, tizenharmadik havi ellátásra járó emelés összegének folyósításáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik, tehát az ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania.

Postai kifizetés esetén a november havi emelt összegű ellátás, a nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás, a 2022. január-október hónapokra járó emelés és a tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve tizenharmadik havi ellátásra járó 4,5 százalékos emelés összege a november havi nyugellátással együtt, a szokásos nyugdíj-kifizetési napon kerül kifizetésre.

A postai utalványon a november havi ellátás mellett a január-október hónapokra és a 13. havi nyugdíjra, tizenharmadik havi ellátásra járó 4,5 százalékos emelési különbözet, valamint a nyugdíjprémium, illetve az egyszeri juttatás összege elkülönítetten szerepel.

Bankszámlára történő utalás esetén a november havi ellátás összegétől elkülönített tételként jelennek meg a plusz összegek (azaz a január-október hónapokra és a 13. havi nyugdíj, tizenharmadik havi ellátás összegére járó emelési különbözet, valamint a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás összege). Az utalások november 11-én (pénteken) kerülnek ügyfeleink számláin jóváírásra.

Külföldi bankszámlára történő folyósítás esetén a 4,5 százalékos emelés visszamenőlegesen járó összege, a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás összege, valamint a tizenharmadik havi nyugdíjra, illetve tizenharmadik havi ellátásra járó 4,5 százalékos emelés a 2022. november havi ellátással összevontan, egy tételként kerül utalásra.

A nyugdíjprémium, az egyszeri juttatás és a 4,5 százalékos kiegészítő emelés jogosultsági feltételei, összege

 A nyugdíjprémium

A nyugdíjprémiumra jogosultak köre

A nyugdíjprémium azokat a nyugdíjasokat illeti meg, akik 2021. év legalább egy napján, valamint 2022 novemberében is

• öregségi nyugdíjban, mezőgazdasági járadékban részesülnek, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt már 2022. előtt betöltötték, vagy
• özvegyi nyugdíjban (kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat), árvaellátásban vagy szülői nyugdíjban részesülnek.

A nyugdíjprémium összege

A nyugdíjprémium összegét a 2022. évre várható GDP növekedés 4 százalékos mértékének 3,5-del csökkentett összege (0,5) és a jogosult személy november hónapra folyósított nyugellátása 25 százalékának, de legfeljebb 20.000 forintnak a szorzata adja. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjprémium kiszámításához nem lehet a törvényben meghatározott 20.000 forintnál nagyobb összeget alapul venni abban az esetben sem, ha a folyósított nyugdíj egynegyed része ennél magasabb összeg.

Például a nyugdíjprémium összege 0,5 x 20.000 = 10.000 forint abban az esetben is, ha az öregségi nyugdíj összege 116.000 forint, aminek a 25 százaléka 29.000 forint, mivel legfeljebb 20.000 forintot lehet a számításhoz figyelembe venni. Egyszerűbben fogalmazva, ha a folyósított nyugellátás összege eléri vagy meghaladja a havi 80.000 forintot, akkor nyugdíjprémiumként a maximálisan kiszámítható 10.000 forint kerül kifizetésre.

Amennyiben a jogosult több, nyugdíjprémiumra jogosító ellátásban is részesül, a nyugdíjprémium összegét ezen ellátások együttes összege után kell kiszámolni, azonban ebben az esetben is legfeljebb 20.000 forintot lehet alapul venni a nyugdíjprémium számításához.

Az egyszeri juttatás

Nyugdíjprémium helyett egyszeri juttatást kapnak azok a személyek, akik 2022. novemberében ideiglenes özvegyi nyugdíjban, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában, vagy 2022-től megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek, továbbá a vonatkozó jogszabályban megjelölt más ellátásban részesülő személyek.

Egyszeri juttatásra jogosító ellátások

A nyugdíjprémiumra nem jogosító nyugellátás vagy mezőgazdasági járadék, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, a táncművészeti életjáradék, a rokkantsági ellátás, a rehabilitációs ellátás, a baleseti járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a fogyatékossági támogatás, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, a polgármesterek közszolgálati járadéka, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátások, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, a nemzeti gondozási díj, a házastársi pótlék, a házastárs után járó jövedelempótlék.

Az egyszeri juttatás összege

Az egyszeri juttatás kiszámítása is a nyugdíjprémiumnál ismertetett számítás szerint történik.

Ehhez a jogosultnak járó, nyugdíjprémiumra vagy egyszeri juttatásra jogosító ellátás összegét össze kell adni, ezen együttes összegre kell a nyugdíjprémium kiszámítására vonatkozó szabályok szerinti számítást elvégezni, majd ennek végeredményéből le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kell egyszeri juttatásként folyósítani.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nyugdíjprémiumként és egyszeri juttatásként összesen, személyenként maximum 10.000 forint kerülhet kifizetésre.

A novemberi kiegészítő emelés

Ha az éves várható nyugdíjas fogyasztói árnövekedés és a januári nyugdíjemelés mértékének különbözete egy százalékpont fölötti, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

2022 januárjában a nyugdíjak és más ellátások 5 százalékkal, majd 2022. június 1-jétől – 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – további 3,9 százalékkal emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal által kiadott, fogyasztói árnövekedésre vonatkozó adatok alapján 2022. november hónapban 4,5 százalékos emelésről döntött a Kormány.

A kiegészítő emelés mértéke

2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 4,5 százalékkal emelkednek azok az ellátások, amelyekre a 2022. január 1-i emelés járt. Az emelés a korábban kifizetett tizenharmadik havi nyugdíj, illetve tizenharmadik havi ellátás összegére is jár.

Az emelésre kerülő ellátások

A nyugellátások és egyes más ellátások 2022. november havi kiegészítő emeléséről szóló 375/2022. (X. 5.) Korm. rendelet értelmében a novemberi kiegészítő emeléssel érintett ellátások a következők:

öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, a hadigondozásról szóló törvény alapján járó rendszeres pénzbeli ellátások, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, nemzeti gondozási díj és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések.

A kiegészítő emelés megilleti

• a 2021. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított, a felsorolás szerinti saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását a januári emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy a januári emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapították meg,
• a 2021. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyt is, ha az ellátását 2022. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági járadékának vagy januári emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.

A kiegészítő emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

A megállapítás időpontjától kezdődően emelkedik a 2021. december 31-ét követő időponttól megállapított özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, ha az ellátás kiszámításának alapja az elhunyt jogszerző 2022. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú ellátása.

Ha egy személy részére egyidejűleg több, a fentiekben felsorolt és emelendő ellátás kerül folyósításra, az ellátások emelése külön-külön megtörténik.

Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2022. november 1-jétől – 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – 117 170 forintra emelkedik.

Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a jogosultakat a folyósított nyugdíjrész alapján illeti meg az emelés.

A külföldi szolgálati idő figyelembevételével megállapított nyugellátás esetén a magyar nyugdíjrészt, illetve nyugdíjat kell az emelés során figyelembe venni.

A 2022. november 1-je előtt megszűnt ellátások emelése

Ha a 2022. januárban felemelt ellátásra való jogosultság 2022. november 1-jét megelőzően megszűnt, és – új ellátásra jogosultság esetén – a korábbi ellátás helyett megállapított új ellátás összege a jogszabály alapján nem emelkedik, akkor az emelés egy összegben illeti meg a megszűnt ellátás jogosultját.

A megszűnt ellátás után járó kiegészítő emelés arányos részének egyösszegű kifizetését a jogosult, illetve elhalálozása esetén hozzátartozója vagy örököse írásbeli kérelmére utalja ki a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

A rokkantsági járadék emelése

A nyugellátások emelésével egyidejűleg a rokkantsági járadék is emelkedett visszamenőleg, havi összege 2022. január 1-jétől 46 805 forint. A rokkantsági járadék emeléséről, a 2022. január-október hónapokra járó különbözet, valamint a tizenharmadik havi rokkantsági járadékra járó emelés utalásáról, illetve 2022. évi kezdő időponttól megállapított rokkantsági járadék esetén a megállapítás kezdő időpontjától járó emelési különbözet utalásáról hivatalból gondoskodik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

Az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján a jogosultakat megillető életjáradék emelése

A nyugellátások emelésével egyidejűleg az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó életjáradék kiszámításául szolgáló alapösszeg is visszamenőleges hatállyal emelkedik, 2022. január 1-jétől 124 150 forintra. A már folyósított életjáradék novemberi emeléséről, a visszamenőleg járó különbözet utalásáról, illetve 2022. évi kezdő időponttól megállapított életjáradék esetén a megállapítás kezdő időpontjától járó emelési különbözet utalásáról legkésőbb november 30-áig gondoskodik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság.

A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék emelése

A nyugellátások emelésével egyidejűleg a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék 2022. évben történő megállapítása esetén irányadó összeghatár is 2022. január 1-jei visszamenőleges hatállyal emelkedett, saját jogon járó pótlék esetén 248 760 forintra, hozzátartozói jogon járó pótlék esetén pedig 124 385 forintra.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a már folyósított pótlék novemberi emeléséről, a január- október hónapokra járó emelési különbözet, valamint a tizenharmadik havi pótlék emelésének utalásáról, illetve 2022. évi kezdő időponttól megállapított nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék esetén az emelési különbözet utalásáról hivatalból gondoskodik.